Már hetek óta hangos a magyar média az úgynevezett devizahiteles perek indításától.

Az elmúlt napokban több hitelintézet általános szerződési feltételeinek érvényességével kapcsolatos keresetlevelét bírálta el a bíróság. De felmerül a kérdés, hogy kik és milyen esetben fordulhatnak bírósághoz a szerződés megtámadásának okával? A Lex Bulletinben Dr. Német Zoltán, a társasági jog szakértőjeként ismert Német Zoltán Ügyvédi Iroda alapítója ezt a kérdéskört vizsgálja.

A médiában közérdeklődésnek örvendő perek a pénzügyi intézményeket és fogyasztókat érintik, a jogviszonyok tárgyát tekintve pedig a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződéseket - értve ezalatt a hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződéseket. Ezek a perek, illetve a perek indítását lehetővé tevő 2014. évi XXXVIII. törvény a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel kapcsolatos érvényességi kérdéseket boncolgatják.

A hivatkozott jogszabály esetén talán a fogyasztó gyűjtőfogalom értelmezése vethet fel kérdéseket. A magyar Polgári Törvénykönyv értelmező rendelkezése alapján fogyasztó az, aki a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy. Az értelmező rendelkezés alapján egyértelmű tehát, hogy a gazdasági társaságok, vállalkozások által kötött deviza alapú kölcsön-, hitel- és lízingszerződések nem esnek a közelmúltban megalkotott törvény hatálya alá, habár a vállalkozókkal kötött szerződések, illetve az ezekre vonatkozó általános szerződési feltételek esetében a magyar Polgári Törvénykönyv érvénytelenségre vonatkozó rendelkezései - igényérvényesítési eszközként - számukra is nyitva állnak.

A vállalkozások esetében az akarathibák halmazába tartozó tévedés és megtévesztés fennállása kecsegtethet sikerrel a fizetési kötelezettség teljesítésének megtagadása esetén. A törvényi rendelkezések alapján az a szerződő fél, aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. Akit a másik fél megtévesztéssel vett rá a szerződés megkötésére, illetve ha a megtévesztés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett, szintén megtámadható a szerződés, vagy a pénzügyi intézmények fizetési igénye esetén sikerrel lehet kifogásként hivatkozni erre a tényre.

Az összes deviza alapú kölcsönszerződés megtámadására, vagy az ebből eredő fizetési kötelezettség jogszerű megtagadására vonatkozó csodarecept nem létezik, a sikeres igényérvényesítés minden esetben az ügy összes körülményének mérlegelésétől, és a bíróságot egyértelműen meggyőző bizonyításától függnek.