A minimálbér és a garantált bérminimum a 2019. január 1-jén életbe lépett 8-8 százalékos emeléssel több mint a duplájára nő 2010-hez képest.

A kedvező adatok a hatéves bérmegállapodásnak köszönhetőek, amely a jelentős béremelés mellett a munkaadói járulékok csökkentéséhez is hozzájárult - mondta Bodó Sándor a Pénzügyminisztérium (PM) foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkára.

Bodó Sándor kiemelte, a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adó (szocho) csökkentése idén júliusban folytatódhat, amikor a jelenlegi 19,5 százalékos szocho 17,5 százalékra mérséklődhet. Ez a döntés körülbelül 130 milliárd forintot hagyhat a vállalkozásoknál - jelentette ki.

Az államtitkár a 2016 novemberében a kormány és a szociális partnerek által elfogadott hatéves bérmegállapodás folytatásának nevezte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) vasárnapi ülésén elfogadott kétéves bérmegállapodást, amelyet a felek többsége támogatott.

Felidézte, hogy a VKF-en született döntés értelmében 2019. és 2020. január 1-jétől is 8-8 százalékkal emelkedik a minimálbér és a garantált bérminimum. Ezáltal idén a kötelező legkisebb munkabér bruttó összege 149 ezer forint, a garantált bérminimum bruttó összege pedig 195 ezer forint lett. Jövőre a minimálbér bruttó 161 ezer forintra, a garantált bérminimum bruttó 210 600 forintra nő majd.

Az államtitkár elmondta, hogy a közszférában az idén többek között a honvédelmi és rendvédelmi alkalmazottak, a pedagógusok, és az egészségügyi dolgozók fizetése emelkedik. Utóbbiaknál példaként az egészségügyi szakdolgozókat és a védőnőket említette, akik 2019. július 1-jétől 8 százalékos béremeléssel számolhatnak.

Bodó Sándor megjegyezte, a magyar gazdaság egyre jobban teljesít, ezt támasztja alá, hogy tavaly a harmadik negyedévben a GDP 5 százalékkal bővült, a foglalkoztatottak száma mintegy 4,5 millióra tehető, 2010-hez képest pedig már közel 800 ezerrel dolgoznak többen az országban.