Az elmúlt időszakban a faktoring finanszírozás volumene növekedett, egyre több vállalat választja ezt a megoldást, hogy csökkentse a hosszú futamidőkből eredő likviditási szükségletét.

Erre ma már az exportra termelő cégeknek is szükségük van. Jelenleg ugyan a gyenge forintárfolyam és a kereskedelmi partnerek erős gazdasága és kereslete kedvez nekik, de a belföldre termelő vállalatokhoz hasonlóan többségük likviditási gondokkal küzd. A Budapest Bank számukra dolgozta ki új exportfaktoring szolgáltatását.

A gazdaságilag fejlettebb Nyugat-Európában - ahol a kkv-szektor jóval erősebb - a faktoring GDP-arányosan lényegesebben nagyobb szerepet játszik, mint hazánkban. Ugyanakkor itthon is egyre több vállalkozás választja a faktoringot, hogy a hosszú fizetési futamidőből adódó likviditási problémáit kezelni tudja.

Bár az európai uniós adósságválság az utóbbi hónapokban valamelyest visszafogta az export alakulását, jelenleg továbbra is az export-orientált cégek helyzete a legkedvezőbb a hazai piacon. Ugyanakkor a hosszú export-fizetési határidők számukra is növekvő problémát jelentenek, ezért a Budapest Bank olyan konstrukciót dolgozott ki, amely kifejezetten a külpiacokra termelő cégek likviditási problémáit hidalja át.

A június második felétől bevezetett exportfaktoring szolgáltatás keretében a bank a teljesített és kiszámlázott követelést megvásárolja, és a megvásárolt számlákra (részbeni) előleg formájában szabad felhasználású finanszírozást nyújt az együttműködő biztosító által adott vevőlimit alapján. Mindehhez biztosítás is kapcsolódik a Coface hitelbiztosítóval együttműködésben. A szolgáltatás nem igényel dologi fedezetet, így a vállalkozás eszközei tehermentesek maradnak. Emellett a vállalkozások a szolgáltatásnak köszönhetően nagyobb biztonsággal szállíthatnak a távoli vagy nehezen ellenőrizhető gazdálkodási helyzetben lévő partnereknek is.

"A Budapest Bank célja, hogy a változó piaci igényekre gyorsan reagálva segítse a kkv-k stabil működését. Miközben a belföldi bruttó faktorált forgalom a vállalati üzletágunknál 35%-kal növekedett 2012-ben az előző év hasonló időszakához képest, az exportra termelő partnereink részéről is komoly üzleti igény jelentkezett a faktoring iránt. Ez a szolgáltatás nagy segítség lehet a vállalkozásoknak, hiszen nem csak forrást biztosít, hanem térítésmentes vevőkövetelés-kezelést és követelésbehajtást is tartalmaz. Bár az utóbbi időben valamelyest csökkent a külkereskedelmi mérleg, az exportáló cégekben továbbra is ott a növekedési potenciált. Ezeket a növekedni képes vállalatokat szeretnénk segíteni, hogy a turbulens piaci körülmények között is stabilak maradjanak, fejlődni tudjanak" - mondta Tóth Viktor, a bank vállalati üzletágának vezetője.

A Budapest Bank számos eszközzel igyekszik támogatni az exportra termelő cégeket: 2010-ben az elsők között kötött kedvezményes kamatozású refinanszírozási hitelre vonatkozó egyedi refinanszírozási hitelkeret-szerződést az Eximbankkal. Jelenleg a piacon ez a legkedvezőbb kamatozású export-előfinanszírozási hitel. Emellett többek között a határidős devizaügyletek és feltételes devizaügyletek révén biztosítja az exportáló cégeket érintő árfolyamkockázat csökkentését.

Mi a helyzet a hazai exportpiacon?
Spanyolország, Portugália, Olaszország és Görögország nehéz helyzete hatással van a magyar gazdaságra is, így az utóbbi hónapokban valamelyest lelassult az export. (Az év első négy hónapjában 1,5 százalékkal csökkent az export, míg az import változatlan szinten maradt. A külkereskedelmi termékforgalom 2,142 milliárd euró többletet mutatott, 411 millióval kisebbet, mint egy évvel ezelőtt. Az euróban számolt export harmadik hónapja marad el az egy évvel korábbitól, az import is második hónapja csökken, amire 2009 vége óta nem volt példa.)

Az exportra termelő vállalatok helyzetének ugyanakkor továbbra is jót tesz a gyenge forintárfolyam, és a nyugat-európai &8212; elsősorban német &8212; piac növekedése húzza magával a magyar logisztikai és egyéb, elsősorban az autóiparba beszállító iparágakat. Eközben további cégek igyekeznek az exportpiacra lépni, többek között az eddig leginkább beszállítói kapcsolatokból élő vállalkozások is a direkt külföldi kapcsolatokat keresik. Emellett a hazai agrárvállalatok attitűdjében is érzékelhető változás: a szektor sokáig problémákkal küzdött, az utóbbi időszakban azonban erősödésnek indult, így most már a külföldre termelésben is gondolkodnak.