Értékben is, mennyiségben is nőtt a magyarországi élelmiszerboltok forgalma
az első negyedévben.

Értékben 4,6 százalékkal nőtt a magyarországi élelmiszer-kiskereskedelem forgalma az idei első negyedév során, a tavalyi első három hónaphoz képest. Ez a harmadik legnagyobb mutató a vizsgált huszonegy európai ország rangsorában, Törökország (+9,7%) és Lengyelország (+4,8%) után. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen "Growthreporter" című, negyedévenkénti európai elemzése.
 

• A mennyiségi eladások 1,3 százalékos növekedésével ahhoz a tizennégy országhoz tartozunk, ahol pozitív a trend ebből a szempontból - tájékoztat Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen osztályvezetője. - Szerepet játszik itt az a piackutatási tapasztalatunk is, hogy nőtt az olyan magyar fogyasztók száma, akiknek marad szabadon elkölthető pénze, miután fedezte létfenntartása költségeit. A megkérdezettek jobb kedvűen és nagyobb örömmel vásárolnak élelmiszert, mint az előző években.

Ez már a nyolcadik egymás után következő negyedév, amikor Európában dobogós helyet foglalunk el élelmiszer-kiskereskedelmünk bevételének nagy növekedési arányával. Mennyiséget tekintve pedig hat éven át tartó folyamatos csökkenés után, 2014 első negyedéve során fordult át növekedésbe a trend; ami pozitív, immár megszakítás nélkül most már kilenc negyedéven keresztül.

Átlagosan Európában 2016 január-március között a napi fogyasztási cikkek, mint élelmiszerek, italok, háztartási vegyi áruk és kozmetikumok átlagára 2010 első három hónapja óta a legalacsonyabb mértékben, 0,7 százalékkal emelkedett egyik első negyedévről a másikra. Ennek eredményeként a fogyasztók többet vásárolnak ezekből a termékekből, így a mennyiségi eladás is nőtt, 0,8 százalékkal. Ebből a szempontból pozitív trendet regisztrált a Nielsen már a nyolcadik egymást követő negyedévben.
 

• Európát lehúzta az első negyedévben, hogy jelentősen csökkentek az árak az öt nagy piac közül kettőben, Németországban és Olaszországban - állapítja meg Jean-Jacques Vandenheede, a Nielsen európai kiskereskedelmi ismeretek igazgatója. - Az alacsonyabb árakat a kiskereskedelemben zajló éles verseny és a termelési költségek csökkenése okozza, főként az olcsóbbá vált energia.

Négy országban csökkent értéket tekintve az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma: Görögországban (-6,1%), Finnországban (-2,8), valamint Svájcban (-0,7%) és Németországban (-0,4%).

Nyugat-Európa öt nagy piacán Spanyolország érte el a legnagyobb növekedést (+3,1%), majd Franciaország következik (+2,2%). Olaszországban változatlan maradt az élelmiszer-kiskereskedelem forgalma. Az Egyesült Királyság hat negyedéven át tartó csökkenés után most először került a pozitív zónába, plusz 0,5 százalékkal. Németországban a forgalom csökkenése és a mennyiségi eladás 1,2 százalékos növekedése mellett az átlagáraknál mínusz 1,6 százalékot regisztráltak.

Vandenheede véleménye szerint "kiegyensúlyozatlan az európai összkép, sőt majdnem kaotikus. Az egyes országok teljesítménye között nincs következetes összefüggés, és valamilyen nagy trend sem figyelhető meg. Ha az élelmiszer-kiskereskedelmet nézzük, akkor Európa nem viselkedik egységes piacként".