KUTATÁSOK | Lassul a gazdaság
Lassul a gazdaság
2016-05-02 13:56:00



Bevezető

GKI
Az év eleji növekedési adatok a magyar gazdaság lassulását jelzik.

Az elmúlt hónapokban a nemzetközi előrejelző intézmények jellemzően tovább csökkentették a magyar gazdasági dinamikára vonatkozó prognózisaikat, s kissé romlottak a gazdasági várakozások is. A GKI GDP-előrejelzése változatlan, a 2014. évi 3,7% és a tavalyi 2,9% után 2016-ban csak 2,3% körüli bővülés valószínű, mindenekelőtt a beruházások csökkenése miatt.

Az ipari termelés 2016 első két hónapjában 3%-kal bővült, de az előző hónaphoz képest már negyedik hónapja csökken. Az év egészében 5,5% körüli növekedés valószínű. Az építőipari termelés januárban és februárban is 20%-kal zuhant az egy évvel korábbihoz képest. A gyenge kezdés mellett aggodalomra ad okot a megkötött szerződések alacsony állománya is, ez február végén 40%-kal maradt el az egy évvel korábbitól. Ezen belül azonban az épületek építésére vonatkozó 40%-kal magasabb, az egyéb építményeké 60%-kal alacsonyabb volt. Az építőipar számára kedvező hírek - az EU-források kifizetésének gyorsítása, a "csok-hatás", azaz a lakásépítés bővülése - valósággá válása inkább csak a második félévben várható, így 2016-ban 5% körüli termelés-csökkenés valószínű. Tavalyhoz képest a kiskereskedelmi forgalom bővülése is lassult, de így is dinamikus maradt. Ezt mindenekelőtt a vásárlóerő erőteljes bővülése, a minimális infláció alapozta meg. A napicikkek forgalombővülése az átlagosnál lényegesen kisebb (4,4%-kal szemben csak 1,7%). Az év során a vasárnapi nyitva tartás újraengedélyezése gyorsítólag, a pénztárgépek NAV-hoz kötése kiváltotta fehéredési hatás kifutása viszont fékezőleg hathat a forgalomra. Az export növekedési ütemének lassulása követte a termelését, az import dinamikája viszont nem csökkent, így meghaladta a kivitelét. Ebben azonban az év során változás várható. A magyar gazdaság idei lassulásának fő oka nem az export fékeződése, hanem a beruházások 5% körüli visszaesése. Ez utóbbit az EU-támogatások csökkenése és az üzleti szféra alacsony beruházási hajlandósága magyarázza.

A fogyasztói árak az idei első negyedévben 0,3%-kal emelkedtek, ezen belül márciusban 0,2%-os csökkenés, februárhoz képest 0,1%-os növekedés volt tapasztalható. Márciusban az egy évvel korábbihoz képest főleg az élvezeti és tartós fogyasztási cikkek drágultak, az üzemanyagok ára viszont csaknem 15%-kal csökkent (bár februárhoz képest 1,2%-kal emelkedett). Éves átlagban idén 0,8% körüli infláció várható. A bruttó átlagkereset az első két hónapban 5,9%-kal, a nettó 7,5%-kal bővült, a költségvetési szektorban az átlagosnál sokkal gyorsabban. A reálkeresetek 2016-ban várhatóan 5% feletti, a reáljövedelmek 3% feletti ütemben növekednek. Ez élénkítheti a fogyasztást, melynek üteme a tavalyi 2,6% után idén legalább 3% lesz.

Az EKB döntéseinek hatására az MNB márciusban kamatcsökkentési periódusba kezdett, az alapkamat április végén 1,05% volt. A Monetáris Tanács az alapkamat némi további mérséklését is kilátásba helyzete, a GKI várakozása szerint ez 0,9%-os záróértéket jelent.

A magyar kormány március végén 762 milliárdról 1063 milliárd forintra emelte idei pénzforgalmi szemléletű hiányát, feltehetőleg elsősorban az EU-tól érkező támogatások jelentős idei megelőlegezési szükséglete következtében. Ez nem érinti az EU által figyelt un. eredményszemléletű hiányt, a GDP-arányos államadósság viszont csak minimálisan javulhat. A 2017-re előirányzott deficit korábban ígértnél 0,7 százalékponttal magasabb, 2,5%-os aránya, az MNB alapítványai körüli botrányok aligha javítják a nemzetközi hitelminősítő szervezetek véleményét, vagyis nem hozzák közelebb Magyarország befektetői kategóriába való átsorolását.