A Liszt Ferenc Kamarazenekar 62 éve a Zeneakadémia fiatal muzsikusaiból alakult, és azóta is a magyar és nemzetközi komolyzenei élet meghatározó szereplője.

Európa bármely rangos zenei központjában nagy érdeklődést keltene a Liszt Ferenc Kamarazenekar ünnepi koncertműsora

Alma materében, a Zeneakadémián ünnepel a Liszt Ferenc Kamarazenekar. Hatvankét éve éppen itt, az egyetem fiatal muzsikusaiból alakult meg az együttes, amely aztán bejárta a világot, és sok hallgatót hódított meg ennek a műfajnak. A kezdetekben 16 tagú, ma a 21 zeneművészt tömörítő kamarazenekar ugyanis különleges műfajt képvisel: a vonósnégyesnél jóval nagyobb, de éppúgy jellemző rá a muzsikusok intenzív összjátéka, a szimfonikus zenekarnál nagyságrenddel kisebb, de nem marad el annak lehengerlő hatásától.

Tfirst Péter több, mint huszonhárom éve tagja az együttesnek. Az alapító tag, Rolla János 2001-ben kereste meg azzal, hogy csatlakozzon a kamarazenekarhoz, majd később a koncertmesteri feladatokat is átvette tőle.

Várdai István világhírű csellóművész öt éve a Liszt Ferenc Kamarazenekar művészeti vezetője, érkezése pedig a repertoárban is tükröződik. "István rendkívül széles látókörű művész, aki rengeteg, a nemzetközi zenei életben fontos helyszínen megfordul, és élményeit, felfedezéseit is "haza hozza" a zenekarnak. Elsősorban az ő hatását látjuk majd a március 20-ai koncert programjában" -mondja Tfirst Péter, és az elmúlt évadokban hallható izgalmas, kortárs bemutatókat, Jörg Widmann, PhilipGlass, PavelFischer műveit vagy éppen a Max Richterféle A négy évszakot említi példaként.

A zenekar arra törekszik, hogy minél több hangversenyén egyszeri és újszerű élmény érje a hallgatót, új, modern és a széles közönség számára érthető, átélhetőművek hangozzanak el. Ilyen szellemben fogant meg az együttes legutóbbi lemeze, a neves lipcsei Accentus kiadónál megjelenő Szinergia is. A március 20-ai koncert műsora valóban tele van különlegességekkel, és bármely európai koncertteremben érdeklődést keltene. A kortárs finn zeneszerző, Olli Mustonen kilenc szólamra írott 1. nonettje dinamikus, szellemes, a múltat és a jelent ötvöző alkotás. Még érdekesebb az elmúlt évtizedben "újra felfedezett" Mieczysław Weinberg, aki zsidó származása miatt a világháború idején Lengyelországból a Szovjetunióba menekült, és noha a közönség siker csak szórványosan érte utol, páratlan életművet alkotott. A 2010-es években egyre többen figyeltek fel rá, egyesek a Weinberg-darabok olyasféle reneszánszáról beszélnek, ami Mahler zenéjét övezte a hatvanas években. Weinberg műhelyéből egy ritkaságnak számító Cselló-concertino hangzik el - nem meglepetésre magyarországi bemutató, de nemzetközi szinten is kivételes alkalom -, természetesen Várdai István csellószólójával. Végül egy jól ismert magyar remekmű, az1937-ben, svájci megrendelésre komponált Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára Bartók Bélától, amelyet hatalmas kihívás ilyen színvonalon megszólaltatni. A Bartókféle Zenéhez vendéget is hívott a Liszt Ferenc Kamarazenekar, így rend hagyó módon egyszerre két együttes lép színpadra a szünet után. Az Anima Musicae Kamarazenekar, akárcsak a Liszt, a Zeneakadémia fiatal muzsikusaiból alakult, de csaknem fél évszázaddal később, G.Horváth László vezetésével. Ezt éppen úgy kell elképzelni, ahogy hangzik: Bartók javaslata szerint az egyik vonós zenekar a bal, a másik a jobb oldalon foglal helyet a tökéletes-és ritkán tapasztalható - hangzás érdekében. Nem sűrűn fordul elő, hogy egy koncerten ezt a szerzőiutasítást teljesíteni tudják. "Az sem gyakori egy zenekar életében, hogy egy másik együttest invitálhat közös játékra - mondja Tfirst Péter. - A Liszt Ferenc Kamarazenekar esetében talán két alkalomra emlékszem. De Bartók Zenéjét így még mi sem adtuk elő." Az együttes koncertmestere még sok szép születésnapi koncertben bízik, és persze abban, hogy azok a darabok, amelyeket előadnak, a közönségképzeletét is megmozgatják majd abban a tekintetben, mi mindenre képes egy vonószenekar.

(x)