Tizenhatodik alkalommal szervezte meg 2022-ben a GOSZ, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara az országos kukorica posztregisztrációs fajtakísérletet.

Az objektív felmérésben az elmúlt évben 43 kukoricahibridet teszteltek az ország tíz pontján, az eredményeket egy kiadványban hozták nyilvánosságra a szervezők.

A Gabonatermesztők Országos Szövetsége (GOSZ), a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a kukorica posztregisztrációs fajtakísérletek eredményét tizenhatodik alkalommal publikálta. A kísérletek célja, hogy az objektív eredmények birtokában a felhasználók kipróbált, megfelelő mennyiség és minőség elérésére képes fajták közül választhassanak.

A fajtakísérletben 2022-ben összesen 43, a FAO 200, 300, 400 és 500 éréscsoportokba tartozó hibridet vizsgáltak, amelyeket a vetést megelőzően kódoltak, majd az ország tíz helyszínén - Bólyban, Gyulatanyán, Hajdúböszörményben, Hanságligeten, Iregszemcsén, Jászboldogházán, Püskiben, Székkutason, Szombathelyen és Tordason - vetettek el. A szervezők a kísérleti helyszíneket évről évre bővítik, hogy az ország eltérő adottságú területeiről, minden régiójából érkezzenek adatok a kísérletbe. 2022-ben Hanságligettel bővült a kísérlet helyszínek köre.

A kiértékelést az összes helyszín adatainak beérkezését követően a NÉBIH végezte. A jászboldogházi, a székkutasi és a hajdúböszörményi parcellákat rendkívüli aszálykár, a gyulatanyai öntözött korai és középérésű éréscsoportot pedig az aszálykár következtében fellépő kiegyenlítetlenség miatt ki kellett zárni az értékelésből. Az éréscsoportok szemtermés eredményeinek megjelenítésekor a kísérleti helyeket is osztályozták az átlagtermés alakulása szerint.

A kiadványban idén először adtak közre öntözött kísérleti eredményeket, amelyek Gyulatanyáról és Püskiből származnak. Az öntözött és öntözetlen termőhelyek eredményeit külön-külön is összesítették, mely alapján a hibridek teljesítménye abból a szempontból is értékelhetővé vált, hogy milyen módon viselkedtek kedvező és kedvezőtlenebb körülmények között.

Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke elmondta: a kukorica fajtakísérletek történetének legnehezebb termesztési szezonjában nyert objektív eredmények rendkívül hasznos visszajelzést adnak a gazdálkodók számára, mert a klímaváltozás miatt hasonlóan szélsőséges időjárásra a jövőben is számíthatunk.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke szerint az évekkel ezelőtt - komoly szakmai egyeztetést követően - kidolgozott, jól átgondolt kísérleti módszertannak köszönhető, hogy a tavalyi viszontagságos évben is sikeres volt a fajtakísérlet, és az eredmények segítségül szolgálnak a gazdáknak a tervezéshez.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hangsúlyozta: a tavalyi esztendőben óriási károkat szenvedtek el a növénytermesztők. Az aszály miatt a kukorica termőterületének mintegy harmadán, 280 ezer hektáron nem tudták a gazdák betakarítani a termést, vagy be kellett silózni a növényt. A fajtakísérleti eredményekre alapozva összeállított ajánlati fajtalista ezért is ad biztos támpontot a gazdák számára a fajtaválasztáshoz, hiszen látható, hogy melyek azok a növények, amelyek ilyen körülmények között is viszonylag jól teljesítenek.