A legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások 79 százaléka igénybe vett a működéséhez valamilyen külső finanszírozási forrást júliusban.

Az MTI-hez eljuttatott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézetének (MKIK GVI) összefoglaló szerint az elemzésben szereplő adatok a GVI legfrissebb negyedéves konjunktúrafelvételéből származnak, júliusban 350, legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozást kérdeztek meg.

A külső finanszírozási forrást igénybe vevők aránya az átlagnál magasabb, 87 százalék a feldolgozóipari és a kereskedelemben tevékenykedő cégek körében, ugyanakkor alacsonyabb, 72 százalék az építőipari és a szolgáltatást nyújtó cégek esetében.

A tisztán hazai tulajdonú, illetve a nem exportáló vagy csak részben exportra termelő cégek nagyobb arányban használnak külső forrásokat, mint a külföldi tulajdonú és az exportáló cégek.

Az érintett cégek 65 százaléka piaci szereplőktől elérhető finanszírozási eszközt, például banki folyószámla-, forgóeszköz-, vagy beruházási hitelt, lízinget vesz igénybe.

A külső finanszírozási forrást igénybe vevők 38 százaléka az államilag támogatott eszközök valamelyikét, például vissza nem térítendő állami támogatást, állami járulékkedvezményt, a Széchenyi Kártya Hitelprogram valamelyik termékét vagy az NHP hitelt választotta.

A külső finanszírozási forrást igénybe vevők közül a 20 és 49 foglalkoztatott közötti vállalkozások kisebb arányban, míg a nagyobb vállalatok inkább élnek a piaci megoldásokkal.

Az államilag támogatott külső finanszírozási források igénybevétele leginkább a középvállalkozásokra jellemző, míg a legalacsonyabb arányban a 20-49 fő közötti cégek éltek az államilag támogatott lehetőségekkel azok között, akik külső forrást vettek igénybe.

Júliusban a 20 fő feletti vállalkozások 14 százaléka vette igénybe a koronavírus-járvány kapcsán bevezetett hitelfizetési moratóriumot, további 9 százalékuk pedig korábban igénybe vette, de már kilépett a moratóriumból. A vállalatvezetők 36 százaléka azt jelezte, hogy a cég nem volt jogosult a moratóriumra, 40 százalékuk pedig jogosult lett volna, de nem élt a lehetőséggel.

Legnagyobb arányban a nagyvállatok vezetői válaszolták azt, hogy cégük nem volt jogosult a hitelfizetési moratóriumra, de körükben a legmagasabb azok aránya is, akik éltek a hitelfizetési moratórium lehetőségével.

Az egyes ágazatok közül a feldolgozóipari vállalatok veszik vagy vették a legnagyobb arányban igénybe a hitelfizetési moratóriumot, míg a legkisebb arányban az építőipari cégek.

A hitelmoratóriumot elsősorban a tisztán hazai tulajdonú vállalkozások vették igénybe, 16 százalékuk jelenleg is él vele, 10 százalékuk pedig igénybe vette, de már kilépett a moratóriumból. A külföldi (rész)tulajdonú vállatoknak ezzel szemben 57 százaléka egyáltalán nem is volt jogosult a moratóriumra.

A hitelfizetési moratóriumot az exportáló cégek nagyobb arányban veszik vagy vették igénybe, mint a csak hazai piacra termelő vállalkozások.

A legalább 20 főt foglalkoztató vállalkozások többsége, 57 százaléka úgy véli, hogy idén az előző évhez viszonyítva nem változtak a hitelhez jutás feltételei, 26 százalékuk szerint viszont valamivel könnyebben, 9 százalékuk szerint pedig sokkal könnyebben lehet hitelhez jutni, mint 2020-ban. A vállalkozások 9 százaléka érzi úgy, hogy az elmúlt egy évben nehezebbé váltak a hitelhez jutás feltételei.

A vállalkozások többsége, 51 százaléka arra számít, hogy 2022-ben a hitelhez jutás feltételei nem fognak változni, ugyanakkor nőtt azoknak a vállalkozásoknak az aránya, akik szerint nehezebb lesz hitelhez jutni; júliusban 22 százalék, míg tavaly októberben 16 százalék válaszolta ezt.