A magyarok közel fele (46%) úgy véli, jobban áll anyagilag, mint öt évvel korábban, ezzel pedig jócskán rávernek a 37%-os európai átlagra.

Globálisan százból 58 fogyasztó fest derűlátóbb képet anyagi helyzetéről, mint 2014-ben. A kontinensen a románok látják legoptimistábban anyagi helyzetük alakulását (61%), míg legborúlátóbban az olaszok nyilatkoztak: bevallásuk szerint csupán 17%-uk él jobban, derült ki a Nielsen, a fogyasztók anyagi percepcióját felmérő, 64 piacon végzett online globális tanulmányából.

A Changing Consumer Prosperity c. globális Nielsen-kutatásból általános optimizmus rajzolódik ki, különösen, ami az ázsiai régiót illeti, itt a fogyasztók 70%-a érzi jobbnak anyagi helyzetét öt évvel korábbhoz képest, de az afrikai (52%) és a latin-amerikai (50%) válaszadók sem panaszkodnak. A fejlett országokban kevésbé pozitív a helyzet: sőt 37%-kal Európa sereghajtó.

A magyarok csupán 2 százaléka nyilatkozott úgy, hogy pénzét szabadon költheti, ez az európai átlag csupán egyötöde, és jócskán elmarad a globális 15%-tól is. Kényelmesen kijön a pénzéből 100-ból 44 hazai fogyasztó (Európában ez 42%), ám Magyarországon a megkérdezettek több mint felének (54%) csupán az alapvető megélhetésre elég a pénze (Európában ez 48%, a világátlag pedig 32%).

"Érdekesség, hogy bár a fogyasztók stabilabbnak látják anyagi helyzetüket, ehhez nem társul felelőtlen költekezés" - mondta Szűcs-Villányi Ágnes, a Nielsen Magyarország ügyvezető igazgatója, "A hazai fogyasztók számára, amikor vásárlásra kerül a sor, az ártudatosság - a kedvező ár-érték arány és általában az alacsony árak keresése - továbbra is fontos szempont. A kiskereskedelmi szcéna átalakulása a fogyasztói magatartásban is új trendeket rajzol ki, ami a költéseikben és a keresett kategóriákban tükröződik leginkább."

A pénztöbbletből leginkább a kiskereskedelem profitált: 100-ból 42 magyar fogyasztó, saját bevallása szerint, többet költ élelmiszerre, mint öt évvel ezelőtt. Háztartási vegyi árura és kozmetikumokra közel harmadannyian fordítanak több pénzt. Ezen felül több megy el a rezsire és drágábbnak érezzük a lakbérre/jelzálogkölcsönre fordított összeget is.

Az európai átlagfogyasztó szintén többet költ (+39%) élelmiszerre, rezsire (+33%), háztartási vegyi árura (+27%), albérletre/jelzálogkölcsönre (+25%) és elektronikai eszközökre (+25%).