19-29 éves fiatalok harmada kap rendszeresen anyagi támogatást a szüleitől, a szülői támogatásban részesülő fiatalok több mint fele pedig nem tudna megélni enélkül - derül ki a K&H ifjúsági indexéből.

A fiatalok átlagosan havi 19 ezer forintot kapnak, de a budapestiek már havonta 27 ezer forintból, a kisvárosokban élők pedig mindössze 13 ezer forintból gazdálkodhatnak. A fiatalok több mint fele, ha szüksége lenne 100 ezer forintra, szüleitől kérne, és valószínűleg kapna is anyagi segítséget. A kiadások közül a legtöbben a szórakozást és a nyaralást próbálják meg önállóan finanszírozni: a fiatalok több mint fele ezekre senkitől nem kérne pénzt.

A 19-29 éves fiatalok jelentős része kap támogatást a szülőktől, de az összegek nagyban eltérnek egymástól, és a lakóhely szerint is igen jelentősek a különbségek - derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A fiatalok 32 százaléka rendszeres anyagi támogatásban részesül szüleitől, jellemzően havonta. A diákok 68 százalékát, míg az dolgozóknak csak 20 százalékát segítik a szülők.

Segítség nélkül nem megy

A szülői támogatásban részesülő fiatalok 52 százaléka azonban enélkül nem tudna megélni. A támogatás összege országos átlagban havi 19 ezer forint, de jelentős a szórás. A megkérdezettek fele például havi 10 ezer forintnál alacsonyabb összeget mondott. Ugyanakkor 33 százalékuk 10-24 ezer forintot, 7 százalékuk pedig 25-49 forintot kap rendszeresen. Tízből egy fiatal havonta több mint 50 ezer forintot kap, 3 százalékuk pedig több mint 100 ezer forint szülői támogatáshoz jut.

Az országon belül is nagyok az eltérések: a budapesti fiatalok havonta átlagosan 27 ezer forintból gazdálkodhatnak, a megyeszékhelyeken élő társaiknak átlagosan 22 ezer forinttal kell beérniük minden hónapban. Jóval alacsonyabb a havi apanázs a kisebb városokban, az ott élő diákok átlagosan 13 ezer forintot kapnak.

Közel ugyanannyian vannak (28 és 26 százalék), akik bár már nem lenne rá szükségük, még kapnak pénzt a szüleiktől és azok, akiknek több pénzre lenne szükségük (ezt főleg a keleti országrészben élők érezték így). Viszont mindössze 10-ből két fiatal érzi úgy, hogy a szülöktől nem kap annyit, amennyit anyagi helyzetük megengedne.

Mamahotel, papabank?

A fiatalok 47 százalékát mindkét szülő támogatja esetenként vagy rendszeresen, 35 százalékuk inkább az anyától, 18 százalékuk pedig inkább az apától kap támogatást. Ugyanakkor lényeges, hogy a fiatalok fele mondta azt, hogy együtt élnek a szülők, 39 százalékuknál pedig elváltak. Az elvált szülők esetében azonban nagyon erős az anyai támogatás túlsúlya: 55 százalékban az anya támogatja anyagilag a gyereket.

A kutatásból az is kiderült, hogy kitől kérnének kölcsönt a 19-29 évesek. Bár a fiatalok 80 százaléka szerint nem kell szégyellni, ha valaki pénzt kér kölcsön, 58 százalék mégis inkább kölcsönellenesnek vallja magát. A férfiak körében még többen - 66 százalék - gondolják így.

100 ezer forint, de kitől?

Arra a kérdésre, hogy, ha szükség lenne rá, kitől kérnének 100 ezer forintot a megkérdezettek 58,5 százaléka, azaz 10-ből majdnem 6-an a szüleikhez fordulnának és valószínűleg meg is kapnák ezt az összeget. 16 százalékos azoknak az aránya, akik szintén a szülőktől kérnének, de nem biztosak benne, hogy valóban meg is kapnák ezt az összeget, a fiatalok 26 százaléka pedig nem kérne a szülőktől. A fiatalok 34 százaléka kérne, és valószínűleg kapna is a partnerétől, bár a férfiak többsége, 65 százaléka nem fordulna partneréhez anyagi segítségért. A szülők és a partnerek után a bankok jönnek a sorban, a fiatalok közel negyede, 24,4 százaléka pénzintézettől kérne - és várakozásai szerint kapna is - 100 ezer forintot.

A kutatásból az is kiderül, hogy a szülőktől leginkább lakhatásra, élelmiszerre kérnének pénzt, viszont ruházatra már a fiatalok 35 százaléka senkitől nem kölcsönözne, a közlekedést, műszaki cikkek vásárlását, utazást, szórakozást pedig még többen, 46-54 százalék oldaná meg önállóan.