A női esélyekről és lehetőségekről rendeztek pódiumbeszélgetést a Magyar Telekom idei Fenntarthatósági Kerekasztalán a téma érintett és avatott szakértőinek részvételével.

A Magyar Telekom idén újra - sorrendben immár a 19. alkalommal - egy asztalhoz ültette a fenntarthatóságban érdekelt szereplőket a média, az üzlet és a közélet különféle területeiről a közös válaszok megtalálása érdekében. Ebben az évben a női szerepek és kihívások kerültek a rendezvény középpontjába, korántsem függetlenül attól, hogy világszerte a társadalmi elvárások és az egyéni célok viszonya, a karrier, a családtervezés, a személyes érvényesülés lehetősége vált az egyik legforróbb kérdéskörré a közéletben. A témaválasztás szorosan kötődik a Magyar Telekomban végbemenő belső folyamatokhoz. A cél egy nyitott és sokszínű vállalati kultúra kialakítása, ahol megvalósul a teljeskörű esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód.

A fórumra Szentesi Éva, a WMN.hu főmunkatársa, Sterczer Hilda hegymászó, falmászás-oktató, Mautner Zsófia gasztroblogger, Juhos Andrea coach, karriertanácsadó, és Friedl Zsuzsanna, a Magyar Telekom humán erőforrás vezérigazgató-helyettese részvételével. Galambos Péter moderátor közreműködésével a beszélgetőpartnerek azt a dilemmát járták körül, hogy az ismert előítéletek, sztereotípiák és szokások fényében mit is jelent, és megvalósulhat-e valaha a női-férfi esélyegyenlőség.

Sterczer Hilda szerint a hegymászásban már meg is valósult: a hegy ugyanolyan magas, ugyanolyan hideg van, ugyanolyan kevés az oxigén - nincs is női szakág, mindenki egyenlő feltételekkel, de a saját neméből adódó fegyverzettel indul a csúcsra (a nők például nagyobb monotóniatűréssel és kitartással). A sportember ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy férjével, Erőss Zsolttal a közös mászásaik során a nemi szerepek megkönnyítették a feladatok elosztását. "Ő állította föl a sátrat, én főztem a teát" - említett egy gyakorlati példát, hozzátéve: fontos, hogy a férfiak férfiak lehessenek, de az is, hogy egyik fél se idomuljon külső nyomásra a szerepéhez. Ahogyan a családban érdemes tisztázni, melyek a női és a férfi értékek, ugyanez társadalmi szinten is hasznos lenne.

Szentesi Éva egy író barátnőjét említette példaként, akinek a párja is írással foglalkozik, és akinél mindig rákérdeznek burkoltan vagy nyíltan, hogy mennyit segített az első könyve megírásában a férje. "Nagyon várom már azt a Nobel-díj átadást, ahol a híres tudósnak fölteszik majd a kérdést, mennyi segítséget kapott a feleségétől" - tette hozzá, megjegyezve: még nem látja, mikor jön el a pillanat, amikor elhiszik, hogy egy nő a saját erejéből is lehet sikeres.

Mautner Zsófia arról beszélt, hogy a gasztronómiát a férfiak dominálják - nem azért, mert jobban főznek, hanem azért, mert a professzionális, éttermi séf szakma az időbeosztást tekintve kevéssé családbarát, és sokszor igényel komoly fizikai erőfeszítést. De az előző munkakörében, a diplomácia világában is az öltönyösök vannak túlsúlyban, alig akad például magyar női nagykövet. Szerinte van esély a változásra, és arra, hogy beköszöntsön a "nők évszázada", ehhez azonban minél több olyan fórum és felület kell, ahol a jó példák, életutak, mintául állítható vállalati megoldások eljutnak a lehető legszélesebb közönséghez.

"A férjem hasonló pozícióban dolgozik, mint én, tőle mégsem kérdezték meg még soha, amit tőlem az első felsővezetői pozícióm elvállalása előtt az állásinterjún megkérdeztek: hogy hogyan fogom összeegyeztetni a munkámat a gyerekvállalással" - idézte fel Friedl Zsuzsanna. Szerinte a hivatás és a magánélet harmóniája a megfelelő családon belüli munkamegosztással megteremthető, a rejtett előítéletekkel azonban nehezebb megküzdeni. "Mindez a nagyvállalatok felelőssége is: a programok, tréningek, amiket szervezünk, a csapatok, amelyeket összeállítunk, olyan pozitív mintákkal tudnak szolgálni, amelyek otthon, a magánéletben is működhetnek" - jegyezte meg a Magyar Telekom HR-vezetője. "Minél több nő van a felsővezetők között, annál nagyobb a dolgozói elkötelezettség" - említett egy sok éve felismert törvényszerűséget. A sokszínűség, a másféle döntési szempontok, más kockázatvállalási hajlandóságok megjelenése lehet az oka - vélekedett. "A Magyar Telekomnál egyébként a vállalati sokszínűségi stratégia keretében külön figyelmet fordítanak a női munkavállalókra, legyen szó az esélyegyenlőségről a karrierben, vagy a különleges élethelyzetek (pl. gyerekvállalás) kezeléséről."

Juhos Andrea tanulságos példákat hozott arról, hogy azokban az országokban, ahol a férfiak is teljes mellszélességgel beszállnak az otthoni, család körüli teendők ellátásába, láthatóan több gyerek születik, és az emberek tovább élnek. Azt is kiemelte, hogy kutatásaik szerint a megkérdezett nők 98 százaléka kulcstényezőnek tartja - a karrier és a gyermekvállalás szempontjából is -, hogy szülés után könnyű legyen visszatérni a munkahelyre. Ő úgy látja, hogy a társadalmilag rögzült szereposztás nálunk változóban van, az Y generációhoz tartozó férfiak már szeretnének aktív részesei lenni a kisgyermekeik életének. Kiemelte azt is, hogy azoknál a vállalatoknál jutnak nagyobb eséllyel vezető szerephez női szakemberek, ahol a vezető pozíciók betöltésére legalább kettő vagy több női jelöltet is állítanak.

A beszélgetés valamennyi résztvevője egyetértett abban, hogy az elismerésre érdemes teljesítmények felmutatása, illetve hiteles női és férfi példaképek előtérbe állítása visz közelebb a valódi esélyegyenlőséghez. Figyelmeztettek arra, hogy miközben a női életutakra fókuszálunk, fontos, hogy a férfiakat se hagyjuk hátra, hiszen a női egyenjogúsággal párhuzamosan a férfi szerepek is változnak, éppen ezért együtt kell haladnunk.