Mintegy tíz százalékkal nőtt a sertéshúsfogyasztás 2016 óta Magyarországon, egy emberre vetítve most 25 kilogramm körüli az éves fogyasztás.

Ezt közölte a földművelésügyi miniszter Túrkevén, a XII. Nemzetközi Kevi Böllértalálkozón tartott sajtótájékoztatón.

Fazekas Sándor azt mondta: a sertéságazatra rendkívül kedvezően hatott, hogy 27-ről 5 százalékra csökkent a sertéshús áfakulcsa 2016. január 1.jétől, később a sertésbelsőségek áfája is. A gasztronómiai rendezvények is ráirányítják a figyelmet a sertésből készült telekre - tette hozzá.

A miniszter kiemelte, hogy az áfacsökkentés hatására érezhetően "fehéredett" az ágazat, növekedett a tisztességes vállalkozások versenyképessége, emelkedett a sertéshús fogyasztása, a sertéshús árának csökkenése pedig megtakarítást eredményezett a fogyasztóknak.

A visszajelzések szerint a kormány adócsökkentő politikája az emberek számára kedvező - jegyezte meg.

Fazekas Sándor kitért arra, hogy a baromfihúsfogyasztás is nőtt az áfacsökkentés hatására, és január 1-jétől a hal áfája is csökkent.

A tárca vezetője kedvezőnek nevezte, hogy nő a külpiaci keresletet is a sertéshús iránt: 2017 első tíz hónapjában éves összehasonlításban 13 százalékkal bővült a sertéshús kivitelének értéke. A sertéságazatban véget ért a nemzetközi piaci válság, kezd visszaállni a korábbi állatlétszám - fűzte hozzá.

A miniszter szólt arról is, hogy az őshonos mangalica fajta természetes magyar élelmiszer, amely népszerű a belső és a külső piacokon egyaránt. Magyarországon jelenleg 220 gazdaságban foglalkoznak mangalicával, míg 2011-ben 136 tenyészet volt. A hatezres tenyészkoca-állomány is mintegy tízezerre nőtt az elmúlt években - mondta.

Prémiumterméknek számít a mangalicahús a távoli piacokon, például Japánban, Koreában, Hong-Kongban, Kínában is. A mangalicakolbász, -szalámi, -szalonna keresett hazánkban is - számolt be.

Fazekas Sándor példaértékűnek nevezte a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének munkáját, amelyet a Földművelésügyi Minisztérium is támogat évi 175 millió forinttal.