A magyar gyermekek fele naponta találkozik élőszóban, leginkább fél órában elmesélt történetekkel.

A REGIO JÁTÉK kutatásából kiderült, hogy a kicsik az új világok megismerését, a bonyodalmat és a jó győzelmét, míg a szülők a szókincs fejlődését, a szorosabb kapcsolatot és a szórakoztatást szeretik a mesékben. A mai rajzfilmek helyett az újra köztudatba kerülő diavetítő lehet a jó megoldás az élőszóbeli történetmesélés és a vizuális ingerek együttes jelenlétére a kicsik életében.

Minden második 10 éven aluli magyar gyermek találkozik napi szinten a szülei által élőszóban elmesélt történetekkel, de a többiek is heti 1-4 alkalommal elmerülhetnek a fantázia világában ily módon. A REGIO JÁTÉK friss kutatásából az is kiderült, hogy a legtöbb család fél órát szán a mesemondásra, melyhez a felnőttek könyvet vagy a saját képzelőerejüket hívják segítségül. "A fejből mesélés a legjobb, mert ekkor akaratlanul is a saját életünkből vett történeteket mondjuk el, a kisgyermek pedig éppen ezeket tudja leginkább megélni, hiszen velük is megtörténhet. Ha a szülő kezdetben bizonytalan lenne, segítségül hívhat akár egy diafilmet vagy egy mesekönyvet is, általa könnyen oldódik a belső feszültség, beindul a feldolgozás, felszínre kerül a megoldás" - magyarázta Deliága Éva gyermekpszichológus. "Pszichológiai szempontból a jó és rossz küzdelme formálja leginkább a gyermek világról alkotott képét, hiszen nemcsak azt tanulja meg, hogy hosszú távon a jószívű, másoknak segítő karakter viselkedése kifizetődő, hanem a saját magában zajló érzelmi ellentétekre is feloldást kínál."

Az egészséges fejlődés motorja

A felmérés vizsgálta a minőségi mese ismérveit a gyermek és a szülő szempontjából is. Utóbbiak elmondása szerint a kicsik legjobban egy új, mesés világnak, egy bonyodalomnak - melyből a jó kerül ki győztesként - és egy paripának vagy sárkánynak örülnek leginkább. A mesélő viszont a szókincs fejlődését, a szorosabb szülő-gyermek kapcsolat kialakítását és a szórakoztatást várja el egy jó történettől, de fontos a kreativitás és a problémamegoldó képesség fejlesztése is. "A szülővel közös érzelmi élmény nemcsak a gyermek szókincsét fejleszti, hanem a szülővel való összehangolódást is segíti, amellett, hogy gazdagítja a képzelőerőt és segíti a világban való eligazodást, a morális, erkölcsi értékek felismerését" - folytatta az előnyöket a gyerekpszichológus.
A szülőnek nagy felelőssége van a megfelelő történet kiválasztásában is: a megkérdezettek egynegyedénél előfordult már, hogy a gyermek megijedt egy mesétől, ilyenkor érdemes megbeszélni a történteket - ez minden második családban bevett szokás. "A modern rajzfilmek helyett szerencsésebb a mesét inkább mondani, vagy a mostanában újra felfedezett diavetítőt használni, ami sokkal lassabb képi világgal dolgozik, mint például egy mai mozifilm, így megmarad a lehetőség az azonnali kérdésekre, a fantázia fejlődésére és a belső építkezésre" - tette hozzá Gyaraki József, a REGIO JÁTÉK ügyvezetője. A kutatás szerint a magyar szülők egyharmada használ diavetítőt is a meséléskor. A legnépszerűbb diafilmek a Bogyó és Babóca, a Holle anyó és a Vuk.

TOP3 mesekönyv (kutatás alapján, 6 éves korig):
1. Bogyó és Babóca
2. Micimackó
3. A három kismalac

TOP3 mesekönyv (kutatás alapján, 7-10 éves kor):
1. Magyar népmesék
2. Rumini
3. Anna, Peti, Gergő

TOP3 diafilm (a REGIO JÁTÉK eladási statisztikái szerint):
1. Bogyó és Babóca
2. Holle anyó
3. Vuk

A kutatás háttere:
A sajtóközleményben szereplő adatok a piacvezető REGIO JÁTÉK saját értékesítési adatain, valamint egy 2017. március 20-23. között elvégzett online kutatáson alapulnak, melyben 2043, 14 év alatti gyermeket nevelő szülőt kérdeztek meg a mesékhez, meséléshez kapcsolódó szokásaikról.