Tízből nyolc általános iskolás gyermek jár külön foglalkozásra, mely jellemzően sport, szakkör vagy művészeti elfoglaltságot jelent heti több mint három órában.

A szülők célja mindezzel a több mozgás, a tehetség, valamint a kreativitás kibontakoztatása. Utóbbiban ugyanúgy szerepet tulajdonítanak az iskolának, mint az okoskészülékeknek; többségük azt sem bánná, ha a pedagógus a tanórába beépítené az okostelefon-használatot.

Tízből nyolc magyar általános iskolás gyermek jár a tanórák után külön foglalkozásokra - derült ki a REGIO JÁTÉK friss felméréséből. A megkérdezettek 42 százalékánál hetente kétféle, 35 százalékánál mindössze egyféle elfoglaltságot takar a suli utáni kötelezettség, havonta azonban a gyermekek fele több mint 12 órát fordít plusz tevékenységre. "A szülők célja világos: a gyermek mozogjon minél többet, valamint gondozza tehetségét, és fejlessze kreativitását. Utóbbiban azonban a szülő otthon is tud segíteni, például egy, a gyermek korosztályához illő játék kiválasztásával, mellyel szabadon és önfeledten tud foglalatoskodni, szemben például egy különórával" - árnyalta a képet Gyaraki Dávid, a REGIO JÁTÉK marketingvezetője. Az iskola után a gyerekek leginkább sportolni (71%) vagy szakkörre (23%) járnak, de sokan választanak művészeti (21%), hangszeres vagy nyelvi (19-19%) foglalkozást is. A felmérés alapján a hagyományos értelemben vett játékra továbbra is nagy hangsúlyt fektetnek a szülők: a gyermekek 96 százaléka napi rendszerességgel végez kreatív tevékenységet, például színezést, barkácsolást vagy akár bűvészkedést.

A kutatásból kiderült az is, hogy a magyar szülők az iskolai környezetben is igényt tartanának a kreativitás ösztönzésére, azonban kevés pedagógus alkalmaz erre megfelelő módszereket. "A tanulási folyamat egyik legfontosabb eleme a kreativitás, és számtalan módszerrel lehet észrevétlenül is fejleszteni bármelyik tanórán, ha a pedagógus nyitott rá - avatott be a részletekbe Balatoni József történelemtanár, a Felelős Szülők Iskolájának szakértője. Egy digitális eszköz például nagyszerű lehetőség a tanár számára, mert általa színesebbé válhat a tananyag és arra fogékonyabbá tehető a diák, ráadásul mindeközben digitális nevelés is folyik, mely szintén fontos feladata az iskolának." A megkérdezettek 70 százaléka támogatná, ha gyermekének pedagógusa beépítené a tanórába az okostelefon-használatot, mivel a többség szerint a kütyük hozzájárulhatnak a kreativitás fejlesztéséhez.

Az általánosiskolás-korúak - a kutatásban részt vevő szülők válaszai alapján - nagyjából egy órát töltenek okoskészülékek használatával egy nap. "Az okostelefonnal, tablettel töltött percek száma a kor előrehaladtával nő, a tevékenységek viszont nagyjából állandóak: legtöbben játszanak (63%), zenét hallgatnak (42%) és videót néznek (40%) rajta" - mondta el Gyaraki Dávid. "A szülők legfontosabb feladata, hogy kontrollált körülmények között engedjék használni az okoskészülékeket a gyermeknek, és ne váltsák ki velük a családi programokat, együttlétet, közös játékokat" - tanácsolta Balatoni József.


TOP10 kreatív játék a REGIO JÁTÉK statisztikái szerint:
1.Putty intelligens gyurma
2.4M kristálynövesztő készlet
3.Gyöngyfűző
4.4M gipszkiöntő
5.SES ujjfesték és tempera
6.Színterápia stresszoldó színező
7.Mágneses rajztábla
8.Színezhető táska
9.Kötő- vagy horgoló szett, szövőkészlet
10.Cipőkészítő szett



A kutatás háttere:
A sajtóközleményben szereplő adatok a piacvezető REGIO JÁTÉK által frissen, 2017. szeptember 14-18. között elvégzett online kutatáson alapulnak, melyben 1505 - általánosiskolás-korú - gyermekkel rendelkező - szülőt kérdeztek meg a kreativitással, digitális eszközhasználattal kapcsolatban.