A verseny fontos közérdek, de értéket azáltal kap, hogy hozzájárul a fogyasztói jólét növekedéséhez, azaz a fogyasztók számára jóléti hozadéka van.

Az OECD készen áll együttműködése további erősítésére a GVH-val annak érdekében, hogy a versenyjog és a versenypolitika még inkább hozzájáruljon az ország átfogó és fenntartható növekedéséhez - hangzott el a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) megalapításának, valamint az első versenytörvény elfogadásának 25. évfordulója alkalmából rendezett nemzetközi versenyjogi konferencián.

A verseny fontos közérdek, de értéket azáltal kap, hogy hozzájárul a fogyasztói jólét növekedéséhez, azaz a fogyasztók számára jóléti hozadéka van - emelte ki Juhász Miklós, a GVH elnöke a konferencián. A verseny védelme tehát nem öncélú tevékenység, hanem a fogyasztók érdekében történik. Hozzátette, hogy az elmúlt 25 év három nagy időszakra osztható: a kezdeti, építkezési fázisra, Magyarország uniós jogrendhez történő csatlakozásának időszakára, végül pedig a GVH stabil jogalkalmazói szerepkörének megerősítésére irányuló szakaszra.

Pierre Poret, az OECD Pénzügyi és Vállalkozási ügyek igazgatóságának helyettes vezetője üdvözölte, hogy a GVH nem csupán a versenyjog és a versenypolitika magyarországi ösztönzője, de egyben az OECD kulcspartnere is a hatékony versenypolitikák és intézmények fejlesztésében a kelet-európai régióban az OECD és a GVH által működtetett Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központon keresztül. Az OECD vezető tisztségviselője jelentősnek minősítette, hogy a GVH globális összehasonlításban is az elsőként felállított versenyhatóságok egyike.

Az átmeneti gazdaságok versenyhatóságai a piacaik érettségének megfelelően fejlődnek - hívta fel a figyelmet a Lengyel Fogyasztóvédelmi és Versenyhatóság elnöke,
Adam Jasser. A fogyasztói jogok érvényesítésének jelentőségéről szólva hozzátette, hogy a fogyasztókkal szembeni visszaélések gyakran a versenyellenes magatartás első megnyilvánulásai, és lehetővé teszik az azokra történő reagálást akkor is, amikor a hagyományos jogalkalmazási eszközök kevésnek bizonyulnak, például az adott piacon fennálló erőfölényes pozíció hiánya miatt.

Dienes-Oehm Egon alkotmánybíró bevezetőjében méltatta azt a szerepet, amelyet a GVH az állami tulajdonra épülő tervgazdaságból viszonylag rövid idő alatt működő piacgazdasággá átalakult Magyarország versenyjogi viszonyai megteremtésében és megszilárdításában betöltött az elmúlt negyedszázad alatt. Hangsúlyozta, hogy a GVH versenyfelügyeleti tevékenysége mellett nagy szerepet játszik a versenykultúra fejlesztésében és - a közösségi versenyjog alkalmazójaként - abban is, hogy a piacgazdaságok működési elve hazánkban is az Európában ismert és megszokott feltételeknek megfelelően érvényesüljön.

A verseny és a piac szerepét drasztikusan növelő irányítási reformok igénylésében, valamint az ezeknek részben ellentmondó, utasításos jellegű gazdaságirányítási gyakorlat idején fogant meg a modernizált versenyszabályozás szükségességének gondolata, és történt elköteleződés mind a szabályozási, mind az intézményi javaslatok kidolgozására az 1980-as évek elején - emlékezett vissza Vissi Ferenc, a GVH volt elnöke. Elmondta, hogy a GVH az első 7-8 évében még kettős szerepű intézmény volt, a fő szerepet a versenytörvény végrehajtása jelentette az EU Társulási megállapodásra való felkészülés mellett, de a kormányzati versenypolitikában való részvétel sem volt elhanyagolható.

A kilencvenes évek második felét és az első 2000-es évtizedet már bizonyos érettség jellemezte a versenyjog alkalmazását illetően mondta Nagy Márta, a GVH volt elnökhelyettese. A GVH 1997-től egy olyan továbbfejlesztett versenytörvénnyel dolgozott, amely az első fél évtized tapasztalatait és az európai jogalkalmazás feltételeit is tükrözte. A volt elnökhelyettes két folyamatot emelt ki beszédében, amelyek erősen meghatározták ezt az időszakot: az egyik az Európai Unióhoz való csatlakozás, a másik a szabályozási reformok sora. Beszélt a csatlakozás nehézségeiről, eredményeiről, és a nem jó versenyszerkezetű ágazatok piaci szerkezetének átalakításáról.

Az ünnepi konferencia témái átíveltek az elmúlt 25 év meghatározó kérdéskörein; a GVH korábbi vezetői és Juhász Miklós elnök a versenyhatóság kezdeti, későbbi és jelenlegi kihívásairól beszélgetett egymással, szóba került a versenypolitika szerepe az ún. átmeneti gazdaságokban, a versenyhatóságok fogyasztóvédelmi szerepe, és mint a napjainkban egyre gyakrabban felmerülő kérdéskört, az információcsere és az információs adatbázisok létrehozásának versenyjogi aggályait is megvitatták a magas rangú hazai, illetve nemzetközi versenyhatósági tisztségviselők és szaktekintélyek.

A konferencia szünetében megtekinthető az 1931. évi XX. törvénycikkhez köthető magyar versenyjog korai szabályait és intézményrendszerét feltáró jogtörténeti kutatás, amelynek anyagait és a konferencia előadásait a GVH a későbbiekben elérhetővé teszi honlapján.