A munkaképes lakosság fogyása az évszázad közepére kritikus munkaerőhiányhoz vezethet Európában: 2050-re kontinensünk lesz a legöregebb régió, a GDP 15 százalékát fogja kitenni a nyugdíj.

A Randstad tanulmánya, a Flexibility@Work 2015 elemzés szerint a rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetik az egyik megoldást, ráadásul a feketegazdaság visszaszorítását is segíthetik.

A Randstad Flexibility@Work 2015 tanulmánya szerint a munkaképes lakosság fogyása 2050-ig nagyon súlyos munkaerőhiányhoz vezethet. Az elemzés szerint 2030-ra már a világ 27 országa, köztük Magyarország is öreg társadalommá válik, minden ötödik lakos be fogja tölteni a 65. életévét, míg 2050-re már világszinten is a lakosság 18 százaléka, azaz minden hatodik ember tartozik majd ebbe a korosztályba. Ez azt jelenti, hogy az évszázad közepére 2010-hez képest megduplázódik az idősek népességen belüli aránya, miközben 2015 és 2030 között a munkaképes korosztály növekedési üteme a megelőző 15 évhez képest felére esik vissza. Így 2030-ra az Európai Unióban mindössze 2,6 munkaképes korúra hárul majd egy idős ember eltartása, az évszázad közepére pedig Európa lesz a legöregebb régió, és a nyugdíj a GDP 15 százalékát fogja kitenni. "Már most érezhető a társadalom elöregedésének negatív munkaerő-piaci hatása - erre ráerősítenek a migrációs egyenleg felborulása, valamint a szakképzés ellentmondásai is -, 2050-re azonban sokkal súlyosabb problémát fog jelenteni. Érdemes felkészíteni a változásokra a munkaerőpiacot olyan intézkedésekkel, melyek hosszú távon megoldást jelenthetnek a nehézségekre - mutatott rá Baja Sándor, a Randstad Hungary ügyvezető igazgatója. - A magyar versenyképesség megőrzése érdekében rövid távon is szükség van például a környező országokhoz képesti bérolló összébb zárására."

A Flexibility@Work 2015 megállapításai szerint középtávon a migráció akadálymentesítése, a szabad munkaerő-áramlás, valamint a foglalkoztatási mutatók javítása, a részvételi arány növelése - így az idősek, nők és friss diplomások bevonása - segíthetik az egyensúly helyreállítását, hosszú távon ugyanakkor szükség van a termelékenység és a munka hatékonyságának növelésére.

Minden ötödik ember rugalmas foglalkoztatásban dolgozik
A rugalmas foglalkoztatási formák jelenthetik az egyik megoldást a kialakuló munkaerőhiánnyal szemben azáltal, hogy növelik a cégek hatékonyságát: a vállalatok gyorsan tudnak alkalmazkodni a piaci változásokhoz, emellett lehetőségük nyílik arra, hogy véglegesítés előtt felmérjék a munkaerő képességeit, így hosszú távon a legrátermettebb munkatársakat alkalmazzák. "Rugalmas foglalkoztatási forma minden olyan munkaviszony, amelyet nem hagyományos, határozatlan idejű szerződés szabályoz, így ide tartozik például a határozott idejű szerződés, az önfoglalkoztatás vagy a munkaerő-kölcsönzés" - magyarázta Baja Sándor. Európa legtöbb országában a munkavállalók mintegy 20-30 százaléka dolgozik rugalmas foglalkoztatásban, a legelterjedtebb a mediterrán országokban, Hollandiában és Lengyelországban. Ugyanakkor, amíg Hollandiában és Németországban az atipikus foglalkoztatás minden típusa növekedést mutat a stabil gazdaságnak, valamint az intézményi háttérnek köszönhetően, addig Kelet-Európában és a mediterrán térségben visszaesés figyelhető meg. "Ebben a régióban ugyan hagyományosan magas volt az önfoglalkoztatók száma, de elsősorban a hanyatló ágazatokban, így a mezőgazdaságban és kiskereskedelemben. Spanyolországban pedig az építőipari boom megállása hozta magával a határozott idejű szerződések visszaesését" - emelte ki a Flexibility@Work 2015 néhány megállapítását Baja Sándor.

Rugalmas szabályozás segítheti az atipikus foglalkoztatás terjedését
A határozott idejű szerződés a fiatalok munkaerőpiacra való bekapcsolódását is segíti: a diákok a tanulmányaik mellett ugyanis nem tudnak állandó állást vállalni, tapasztalatszerzésre ugyanakkor kiváló lehetőséget jelent egy átmeneti pozíció. "Az Európai Unió országaiban átlagosan 17 hónapra szól egy ilyen megbízás, ugyanakkor a szerződések 70 százaléka az 1 éves időtartamot sem éri el" - jegyezte meg Baja Sándor.

A munkaerő-kölcsönzés a munkanélküliségi spirálból való kikerülésben játszik fontos szerepet: a munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cégek ugyanis sok országban képzésben is részesítik a munkavállalókat, akik így a szerződésük lejárta után is könnyebben el tudnak helyezkedni. Jellemzően a piac egyik igen jól szabályozott szegmensét adják, és minőségi munkalehetőséget jelentenek. Európában folyamatosan nő a kölcsönzött munkaerő száma: 2012-ről 2013-ra 7,9 millióról 8,7 millió főre emelkedett. "A rugalmas szabályozás segítheti az atipikus foglalkoztatási formák terjedését, így a feketegazdaság visszaszorítását. Kimutatták ugyanis, hogy minél szigorúbb a munkaerő-kölcsönzés szabályozása, annál népszerűbbek más foglalkoztatási formák, köztük a be nem jelentett munka" - emelte ki Baja Sándor a Randstad Flexibility@Work 2015 tanulmányának egy fontos megállapítását.