A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) idén ünnepli megalapításának, valamint az első versenytörvény elfogadásának 25. évfordulóját.

A GVH számos kiadvánnyal, megújult honlappal, jubileumi arculattal és versenyjogi programokkal ünnepel.

A GVH-t független államigazgatási szervként hozta létre az 1990-ben elfogadott versenytörvény, működését 1991. január 1-jén, a törvény hatályba lépésével kezdte meg. A GVH küldetése az elmúlt 25 évben változatlan, tevékenysége a verseny védelmében három pillérre épül: versenyfelügyeletre, versenypártolásra és a magyarországi versenykultúra, valamint a fogyasztói kultúra fejlesztésére, így is segítve a fogyasztói jólét növekedését.

A GVH, mint jogalkalmazó hatóság munkájának legmeghatározóbb részét alapítása óta a versenyfelügyeleti eljárások teszik ki. A GVH a 25 év alatt több mint 3500 ügyzáró döntést hozott, ennek átlagosan mintegy 40%-ában marasztalt és közel 70 milliárd forint bírságot szabott ki.
A GVH évek óta elsődleges jelentőséget tulajdonít a kartellekkel szembeni küzdelemre, figyelemmel arra, hogy a kartellek káros hatást gyakorolnak az egész gazdaság fejlődésére, súlyos és közvetlen fogyasztói hátrányt, valamint általános hatékonyságcsökkenést okozva. A versenytörvény módosításai - az európai uniós és nemzetközi szabályozási környezetet nyomon követve - újabb és újabb eszközöket biztosítottak a hatékonyabb felderítés érdekében, így az engedékenységi politika, az előzetes értesítés nélküli helyszíni kutatás, valamint az informátori díj is, segítve a kartellek feltárását. A GVH 2014-ig közel 300 versenykorlátozó megállapodás ügyében hozott döntést, és ennek közel felében jogsértést is megállapított, szankcióként pedig több, mint 54 milliárd forint bírságot szabott ki.

A verseny fenntartása önmagában is fontos közérdek, együttesen azzal a céllal, hogy a fogyasztók is érzékeljék a verseny jóléti hatásait. Így a GVH kiemelt figyelmet fordít a fogyasztóvédelemre, hiszen e tevékenysége és a klasszikus versenyhatósági feladatok erősítik egymás hatásait. 2008 óta az európai uniós irányelvnek megfelelően, új rendelkezések védik a fogyasztókat a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot folytató vállalkozásokkal szemben. Kiemelten fontos cél a sérülékeny fogyasztók védelme, akiket egészségi állapotuk, életkoruk vagy nehéz anyagi helyzetük miatt könnyebben befolyásolnak a hirdetések és az ajánlatok.

2013-ban tovább korszerűsödött és egyértelműbbé vált a fúziós eljárásrend is. Az elmúlt években a neves nemzetközi intézmény, a Center for European Law and Economics Global Merger Control Indexe az uniós tagállamok élmezőnyébe sorolta Magyarországot a fúziós eljárások hatékonyságát tekintve.
A GVH 2013-ban számszerűsítette először tevékenysége társadalmi hasznosságát. Az élenjáró versenyhatóságok gyakorlata szerinti közgazdasági módszertan alapján számolva a fogyasztók legalább 58 milliárd forintot takarítottak meg a GVH egyes versenyfelügyeleti - versenykorlátozó megállapodásokkal, erőfölényes visszaélésekkel, valamint fúziókkal foglalkozó - eljárásaival a 2008-2012-es időszakban, míg a 2009-2014-es periódust érintően - egy, a 2014-ben továbbfejlesztett módszer alapján - a GVH 97 milliárd forintra becsülte a társadalmi hasznát. A számítás a verseny árleszorító hatásán alapul: a GVH közbelépése megkíméli a fogyasztókat azoktól a többletkiadásoktól, amelyekkel a GVH által megakadályozott versenyellenes magatartások és fúziók miatt egyébként szembesülnének.

A GVH felelős a versenykultúra fejlesztéséért, ennek keretében a versenypolitikai ismeretek terjesztéséért, valamint a megfelelő tájékoztatásokért a jogkövető magatartás elősegítése érdekében. A GVH az OECD-vel együttműködve hozta létre a Budapesti Versenyügyi Regionális Oktatási Központot (ROK), amelynek célja a versenykultúra támogatása a közép-, a kelet- és a délkelet-európai, valamint a közép-ázsiai országokban. A GVH komoly nemzetközi elismertségre tett szert a ROK működtetésével kifejtett oktatási tevékenysége által.

A GVH folyamatosan és elkötelezetten dolgozik azért, hogy ügyfélbarát, átlátható és kiszámítható ügyintézéssel és jogalkalmazással támogassa a piaci szereplők jogkövető magatartását. Tájékoztatókkal, útmutatókkal és közleményekkel (fúziós, kötelezettségvállalási és bírság közleményekkel) segíti a piaci szereplők eligazodását és a versenytörvény keretszabályait kitöltő joggyakorlat megismerését, ezáltal a transzparens működést is. A GVH nagy hangsúlyt fektet a megfelelés kérdéskörére is, így a közelmúltban versenyjogi megfelelési programot indított, valamint több tematikus honlappal, különböző hirdetésekkel is próbálja a fogyasztók és a vállalkozások figyelmét felhívni egy-egy meghatározó versenyproblémára, részletesebb, specifikus tájékoztatást nyújtva számukra.

A GVH nyitottságát mutatja, hogy a tevékenységét meghatározó egyes közleményeket nyilvános konzultáció formájában vitatja meg a piaci szereplőkkel, valamint az érintett szakmai, érdekvédelmi szervezetekkel.

A GVH 2014-ben alkotta meg a következő négy évben követendő intézményi stratégiáját és jövőképét, középpontba helyezve működésének olyan alapértékeit, mint az időszerűség, a kiszámíthatóság, az ügyfélközpontúság - egyre inkább kialakítva egy együttműködő, a piaci folyamatokra magas szakmai színvonalon és időszerűen reagáló hivatal képét.

A GVH versenypártolási munkája nagyban hozzájárult a magyar versenyszabályozás modernizálásához és fejlesztéséhez. A hatékonyan működő verseny kifejlődése, fennmaradása versenybarát szabályozásokat igényel, így a GVH a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik a verseny érdekében befolyásolni az állami döntéseket.

A GVH az elmúlt 25 évben sokat változott és fejlődött, azonban a cél, hogy a versenyhatóság őrködjön a verseny tisztasága és szabadsága felett, állandó maradt, hiszen a verseny fenntartása és fejlesztése fontos közérdek, társadalmi haszonnal jár és hozzájárul a fogyasztói jólét javulásához.