A GVH engedélyezte, hogy a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. "f. a." Timföld Üzletága a SILKEM Hungary Kft. részévé, a Hidrát Üzletága az INOTAL HIDRÁT Hidrátgyártó Kft. részévé váljon.

A MAL Timföld Üzletág részét képezi a timföld divízió és kalcinálás őrlés üzem eszközei, ingatlanjai és készlete, a MAL Hidrát Üzletág pedig magába foglalja a hidrát szárítás és őrlés üzem eszközeit, ingatlanjait és készletét.

A Silkem fele-fele arányban áll az INOTAL Alumíniumfeldolgozó Zrt. és a kizárólag holding tevékenységet végző szlovéniai SILKEM PLUS tulajdonában. Az INOTAL Alumíniumfeldolgozó Zrt. pedig a Kálmán László által irányított vállalkozáscsoport tagja. A Kálmán-csoport meghatározó tevékenysége az alumínium félgyártmányok gyártása és forgalmazása, valamint az alumíniumhulladék feldolgozása.

A GVH a Timföld Üzletágat érintő összefonódás hatásainak értékelésekor megállapította, hogy ugyan mind a Silkem-csoport, mind a Timföld Üzletág foglalkozik nem kohászati timföld termékek gyártásával és forgalmazásával, azonban e két vállalkozáscsoport együttes piaci részesedése a legalább európai méretű piacon sem éri el a 20%-os mértéket. A GVH a Hidrát Üzletág eladásának versenyjogi hatásait értékelve figyelembe vette a Timföld Üzletágat érintő összefonódás engedélyezését, azonban ezzel együtt sem volt azonosítható olyan piaci kapcsolat az érintett vállalkozáscsoportok (Kálmán-csoport, Silkem-csoport) tevékenységei között, amelynek alapján az összefonódás versenyaggályokra adna alapot.

A 268/2012. (IX. 20.) Korm. rendelet stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítette a MAL-t. A versenytörvény alapján a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény (csődtörvény) szerint stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősített vállalkozás felszámolási eljárása során létrehozott összefonódás esetén a GVH engedélyét megelőzően is - bizonyos törvényi kivételekkel - átmenetileg végrehajtható a tranzakció. Ugyanakkor egyáltalán nem kell a GVH engedélyét kérni, ha a Kormány nemzetstratégiai jelentőségűnek minősít egy összefonódást. A Versenytanács a két eset közötti különbség hangsúlyozása érdekében mondta ki a jelen ügyben, hogy a csődtörvény szerint stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősített vállalkozás felszámolási eljárása során létrehozott összefonódás esetében kifejezetten nem kerülhető el a GVH engedélye, hiszen e nélkül többek között a tranzakciót létrehozó szerződések polgári jogilag nem tudnának hatályosulni.