Az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének kiindulópontja az épületek energiahatékonyságának fokozása, hiszen a világ energiaszükségletének 40 százaléka az épületekhez köthető.

Ez a VELUX Cégcsoport elnök-vezérigazgatójának, J&248;rgen Tang-Jensen előadásának fő üzenete, amelyre az ENSZ COP19 konferenciájával párhuzamosan zajló november 17-i globális Klímacsúcson kerül sor, Varsóban. Megfelelő szabályozással a káros gázok kibocsátása 2020-ra felére lenne csökkenthető, az épületek korszerűsítésével pedig éves szinten akár 175 milliárd euróval is nőhetne az EU összjövedelme.

"A megfelelő szabályozások kialakítása az épületek energiahatékonyságának vizsgálatát feltételezi, csak ezen információk ismeretében léphetünk fel kellő hatékonysággal országos vagy régiós szinten az üvegházhatású gázok kibocsátása ellen." J&248;rgen Tang-Jensen, a VELUX Cégcsoport elnök-vezérigazgatójának javaslata összhangban van a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency, röviden IEA) iránymutatásával, amely hosszú távú kitekintésében (Redrawing the Energy-Climate Map) az ipar, az épületek és a közlekedés fontosságát hangsúlyozza. A szervezet e területekben látja azt a szabályozói környezetet, ahol a leghatékonyabban, s a legnagyobb mértékben csökkenthető az üvegházhatású gázok kibocsátása. A szakértők úgy vélik, ha ezekben a szektorokban lehetőség nyílna teljes körű szabályozói rendszer kialakítására, úgy a káros gázok kibocsátása 2020-ra akár felére csökkenthető.

Koppenhágai közgazdászok közelmúltbéli tanulmánya szerint az épületek 2012-2020 közötti energiahatékony szempontok szerinti átalakításából éves szinten 104-175 milliárd euróval nőhet az Unió összjövedelme 2020-ra. Ha sor kerülne a belső terek klímareformjára is, az további 42-88 milliárd euróval növelné az EU jövedelmét éves szinten.