A Magyar Formatervezési Díjjal elismert alkotásoknak otthont adó Iparművészeti Múzeumban tartott kihelyezett ülést 2012. november 27-én az Országgyűlés Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottsága.

A design innovációpolitikai jelentősége nemzeti és európai uniós szinten is jelentős: a dinamikusan fejlődő kreatív iparágak a gazdaság megerősödéséhez vezethetnek.

Az Országgyűlés Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottsága mai kihelyezett ülésén Pósán László, a bizottság elnöke kifejtette, hogy a versenyképesség növeléséhez elengedhetetlen a K+F+I alapú, technológiai innovációra épülő megújulás. Ma már csak a legkülönfélébb szakterületeket és közösségeket összekapcsoló innovatív projektek válnak igazán sikeressé gazdasági értelemben is. Az ülés meghívott előterjesztője, Bendzsel Miklós, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Magyar Formatervezési Tanács elnöke elmondta: "Becslések szerint az egész Európában praktizáló, közel 410 ezer szakképzett tervező évi 36 milliárd eurós árbevétel generálásához járul hozzá. A kreatív ágazatok, a formakultúra azonban nemcsak európai, hanem nemzeti szinten is lehetőségeket rejt magában. Magyarországon a kreatív szektor húzóágazatnak számít, ezt lenne érdemes és szükséges megerősítenünk, továbbfejlesztenünk. A gazdaságunk hajtóerejét jelentő nagyvállalatok és KKV-k a design innovációs ereje kiaknázása révén számos előnyhöz juthatnának. Ehhez - a nemzetközi kapcsolatok és Brüsszel támogatása mellett - a nemzeti felhajtóerőre is szükség van."

Magyarország a kreatív ágazatok nemzetgazdasági jelentőségét tekintve a világ élmezőnyében foglal helyet egy frissen publikált tanulmány szerint. Egy 30 országot számláló mezőnyben a 2009-es adatok hazánkat a bruttó hozzáadott érték tekintetében az USA, Ausztrália és Dél-Korea mögött a negyedik, a foglalkoztatás szempontjából pedig a hetedik helyre pozicionálják. A hazai kreatív ipari ágazatokban hozták létre a bruttó hozzáadott érték 7,85 százalékát (1700 milliárd Ft., 2009.), valamint a bruttó kibocsátás 10,97 százaléka mellett a foglalkoztatottak 7,98 százaléka tevékenykedett ebben a szektorban. Más nemzetgazdasági ágazatok hasonló mutatóival összehasonlítva megállapítható, hogy ez a szektor a legjelentősebb húzóágazatok közé tartozik; bruttó hozzáadott értéke az oktatási és a pénzügyi -biztosítási szektor másfélszerese, a mezőgazdaság kétszerese, valamint a vendéglátás ötszöröse volt a vizsgált időszakban.

Az Európai Design Vezetőtestület szeptemberben napvilágot látott stratégiai javaslata szintén ezt, azaz a sokrétűségre és a designt az innovációs politikába történő integrálásra törekvő szemléletmódot hangsúlyozza. A testület - többek között - javasolja az üzleti szektor és az ipar területén már működő Európai Design Központok fejlesztését, amelyek nyitott hálózatokban való működése nagyban elősegíti a designtudatosságot. A javaslatban nagy hangsúlyt kapott az állami szektor szerepének megerősítése is, amelynek egyik kiemelt lépése lenne a design közbeszerzésekben való jelentős megjelenése. Mindezek mellett a vezetőtestületi tagok szükségesnek látják, hogy minél több európai vállalat designtudatossága megfelelő példát állítson és így ösztönözze a piac többi szereplőjét. Kiemelik azt is, hogy a design oktatása az általános, szak- és felsőoktatás részeként minden európai állampolgár számára elérhetővé kell, hogy váljon. Az Európai Design Vezetőtestületben a 12 utóbb csatlakozott EU-tagországot Bendzsel Miklós képviseli.

Az Innovációs és Fejlesztési Eseti Bizottság mai ülése az Iparművészeti Múzeumban zajlott. A helyszínválasztás sem véletlen: a múzeumban december másodikáig tekinthető meg a Magyar Formatervezési Díj 2012 tárlat, amelynek alkotásaiban hangsúlyozottan érvényesülnek az innovációs szempontok. Így a kiállítás a szak- és nagyközönség mellett a gazdasági szféra, az ipar, és a K+F döntéshozók figyelmét is felhívja a formatervezés értékteremtő képességére és tudatosítja a design innovációt ösztönző hatását.