Az IpsosMultiMédia (IMM) 2011 áprilisától elérhető új adatbázisa forradalmi előrelépést jelent a médiatervezésben.

Segítségével lehetővé válik az egyes média brand-ek multimédia reach-ének kiszámítása, azaz megállapítható, hogy egy adott brand legerősebb csatornájának (print/online/rádió/tv) eléréséhez mennyit ad hozzá a többi kommunikációs felület.

Az Ipsos új multimédia adatbázisa (IpsosMultiMedia, IMM) segítségével lehetőség van a NMA keretein belül mért több mint 160 nyomtatott kiadvány, a legjelentősebb tévéadók, valamennyi jelentős rádió és a gIA kutatás mérőkódos mérésében résztvevő valamennyi weboldal (450+) tartalomfogyasztási adatainak közös elemzésére és tervezésére. A célcsoport képzés több mint 500 demográfiai, attitűd és életstílus változó mentén végezhető el és lehetőség van az egyes médiumok fogyasztás-intenzitásán alapú célcsoport képzésre is.
A multimédia adatbázis az alábbi adatbázisok fúziójából épül fel NMA 2010q4-es hullám gIA 2010. decemberi hullám
Az új adatbázis egyik legfontosabb előnye, hogy segítségével lehetővé válik egyes média brand-ek ún. extended reach-ének kiszámítására is, azaz megállapítható, hogy egy adott brand legerősebb csatornájának vagy más néven platformjának (print/online/rádió/tv) eléréséhez mennyit ad hozzá a többi kommunikációs felület (platform). Az IMM segítségével tehát könnyedén megmondható, hogy egy print kiadvány és annak online verziója összesen mekkora tömeget képes elérni, mindezt a keresztolvasottság kiszűrésével. Természetesen lehetőség van akár valamennyi platform együttes elérését is megállapítani.

A MN3 szoftver segítségével lehetőség van multimédia (print, rádió, online) kampányok tervezésére és optimalizálására is a klasszikus médiatervezési mutatók mentén, így segítve a stratégiai szintű tervezői munkát. A tervező modul lehetőséget nyújt annak megállapítására, hogy egy célcsoport eléréséhez mely konkrét médiumok, illetve csatornák (platformok) kínálják a leghatékonyabb megoldást, illetve megmutatja, hogy az egyes médiumok (platformok) hogyan befolyásolják a kampánymutatókat.
Mi az az adatbázis fúzió, mi a módszertana?
Az adatbázis fúzió lényege, hogy különböző időpontokban, különböző megkérdezettek körében zajló kutatások adatait egy valószínűségi eljárás segítségével összekapcsolja, így valamennyi megkérdezettre vonatkozóan elérhetővé válnak valamennyi kutatás során lekérdezett információk.

Az adatbázisok összekapcsolása ún. kapcsolóváltozók segítségével történik, melyek olyan információk, amelyek valamennyi, az összekapcsolásban részt vevő kutatás során lekérdezésre kerültek a válaszadóktól. Az adatbázisok összekapcsolásakor minden esetben ki kell jelölni egy fogadó (recipiens) és egy átadó (donor) adatbázist. A recipiens adatbázis adatai a fúziós eljárás során nem veszítenek megbízhatóságukból, a donor adatbázis adatai azonban minden esetben elmozdulnak, mivel az adatbázisok eseteinek összekapcsolása egy valószínűségi modell alapján történik, amely nem tudja 100%-os biztonsággal garantálni az adatok egyezését. A fúziós eljárás minőségét a donor adatbázis adatai és a fúziós adatbázis adatainak átlagos távolsága alapján lehet meghatározni: minél kisebb az átlagos eltérés, annál pontosabb és jobb minőségű a fúziós eljárás. Az eljárás minőségét sok szempont befolyásolhatja, ezek között kiemelt jelentőségű az adatbázisok reprezentativitása és a kapcsolóváltozók száma, illetve jellege.

Az IMM adatbázis esetén a matematikai statisztika vezető magyarországi egyetemi kutatói által adaptált ún. constrained fúziós eljárás segítségével a piaci egyenértékesnek tekintett nyomtatott sajtós, rádiós és online közönségmérési adatbázisok kerülnek egyesítésre. A fúziós eljárás során több mint 40 szempont szerint kerülnek párosításra az adatbázisok, mely biztosítja az eljárás megbízhatóságát és minőségét. Az adatbázis rekordszáma ~70.000, alapsokasága az IMM adatbázis esetén a belföldi 15+ népesség (8,5M fő).