Két év múlva, 2014-től a Közös Agrárpolitika (KAP) következő pénzügyi időszakában 29 millió eurót - több mint 8,5 milliárd forintot - kapnak évente a magyar borászatok - tájékoztatta a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) pénteken az MTI-t.

A közlemény szerint a kormány a témáról folytatott tárgyalások alatt folyamatosan arra törekszik, hogy a támogatások tervezésekor minél nagyobb mozgásteret biztosítson a szőlészeknek-borászoknak - mondta a közlemény szerint Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkár pénteken Cegléden, a Kökény és fia Családi Borászat pinceavatóján.

A tervek szerint az Európai Unió 2015-től eltörölné a szőlőtelepítési szabályozást, ami a tömegborok előállítóinak kedvezne. Ezért a VM a szakmai szervezetekkel teljes egyetértésben ellenzi a szőlőtelepítés liberalizációját - közölte az államtitkár.

Utalt arra: több mint egymilliárd forint jut az idén borászati gépek, technológiai berendezések beszerzésére. Nagyobb arányban kaphatnak támogatást borászati fejlesztésekre a mikro-, kis- és középvállalkozások. Kiszélesítették azoknak a körét, akik az üzemüket modernizálhatják. Hozzátette: a tárca már dolgozik azokon a feltételeken, amelyek lehetővé teszik, hogy a 2012 és a 2013-ban szerkezetátalakítást végrehajtó termelők is támogatáshoz jussanak.

A közlemény kitér arra is: a VM célja, hogy minden, a szőlő- és bortermelők számára felszabadítható forrást a szőlőültetvények megújítására lehessen fordítani. Ezért a szaktárca mintegy egymilliárd forintot csoportosított át azoknak a gazdálkodóknak, akiknek ez irányú kérelmét a keret kimerülése miatt tavaly elutasította a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH).

Az idén 22,5 millió euró (mintegy 6 milliárd forint), 2013-ban pedig 22 millió euró (mintegy 5,5 milliárd forint) áll rendelkezésre a jóváhagyott egyéni tervekben foglalt intézkedések megvalósítására. A szőlő- és bortermelők így az idén és jövőre a pótlólagos forrással együtt mintegy 13 milliárd forintos forráshoz jutnak ültetvényeik átalakítására.

Czerván György beszélt arról is, hogy a tavalyi szüret óta már azok a borászatok is maguk választhatták meg, milyen módszerrel semmisítik meg a törkölyt, amelyek 1.000 hektoliter felett termelnek bort. A gazdák és a szakmai szervezetek kérésére a VM módosította a borkészítéskor keletkező melléktermékek kivonási kötelezettségéről szóló rendeletet.

Az államtitkár jelezte: már Brüsszelben van a 35 ismert és használt bornév termékleírása is. Ezek közül öt, oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ), és 30, oltalom alatt álló eredet-megjelölés (OEM) kategóriába tartozik. Magyarország érdeke, hogy a szóban forgó termékleírások jók legyenek, mert ezekkel tudja hagyományos borait megvédeni, és a komoly értéket képviselő földrajzi eredet-megjelöléseit, piacon tartani, fejleszteni.
A VM kezdeményezésére egyszerűbbek lettek a termelői borkimérés szabályai: ez év január 1-jétől a bortermelők használatában, vagy tulajdonában lévő üzlethelyiségekben is működhet borkimérés. Az intézkedéssel javultak a gazdák értékesítési feltételei, mert pincéjüktől távol, közvetlenül a fogyasztóknak is árulhatják boraikat - fogalmazott az államtitkár.

Emellett nem kell a 2011. december 1. után árusított borokra forgalomba hozatali járulékot fizetni. Az Országgyűlés döntésével jelentősen csökkent az ágazatot sújtó pénzügyi teher.

A tárca a közeljövőben módosítja a bortörvényt. Így tovább csökkennek a vállalkozók adminisztratív költségei, átláthatóbbá válik a törvényi szabályozás és egyszerűsödik a borszőlőültetvények telepítésével és kivágásával kapcsolatos ügyintézés is - áll a közleményben.