A víz, a fenntartható mezőgazdaság és az élelmiszerbiztonság kérdése is a magyar prioritások között lesz az ENSZ fenntartható fejlődési konferenciáján, amelyet június 20. és 22. között rendeznek Rio de Janeiróban.

A Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) csütörtöki ülésén Teplán István, a Nemzeti Környezetügyi Intézet (NeKI) megbízott főigazgatója tartott tájékoztatót a közelgő ENSZ konferenciáról, amelynek mottója "A jövő, amit akarunk". A Rio+20 konferenciát hosszú előkészítés előzte meg - mondta a főigazgató, s egyben emlékeztetett arra, hogy 20 évvel ezelőtt ugyancsak Rio de Janeiróban rendeztek klímakonferenciát. Kifejtette, hogy a magyar prioritások illeszkednek a konferencia két fő témájához, a gazdaság zöldítéséhez, valamint ahhoz a célhoz, hogy intézményi szintre emeljék az ENSZ Környezetvédelmi Programját, az UNEP-et (United Nations Environment Programme). Elmondta, hogy a kormány várhatóan május 30-án tárgyal a magyar prioritásokat rögzítő határozatról, amely szerint a víz, a fenntartható mezőgazdaság, és az élelmiszerbiztonság kérdései mellett Magyarország az innovációt, a kis- és közepes vállalkozásokat, a megújuló energiát, a városfejlesztést, a közlekedést, a katasztrófák megelőzését és kezelését,illetve a nemzeti örökség védelmét is fókuszba helyezné. Teplán István ismertette, hogy az ENSZ már elkészítette a záró dokumentum 300 oldalas tervezetét (zero draft), amelyhez kapcsolódóan az Európai Unió is megfogalmazta javaslatait. Megjegyezte: a gazdaság zöldítését illetően törésvonal látszik a fejlett és a fejlődő államok között, mivel utóbbiak többsége ellenzi ezt a célkitűzést. A UNEP intézményesítését az Európai Unió és így Magyarország is támogatja, ám az Egyesült Államok - lévén választási év - várhatóan semmilyen, ezzel kapcsolatos kötelezettséget nem vállal - mondta a szakértő. Szólt arról is, hogy egyelőre kérdéses a civil szféra bevonása az új szervezetbe. Elmondta: körvonalazódik egy olyan főbiztosi intézmény létrehozása - a magyar jövő nemzedékek országgyűlési biztosa poszt mintájára - amelyhez közvetlenül fordulhatnak a civilek, és amely majd ajánlásokat fogalmaz meg. Martényi Árpád, a civil oldal képviseletében kifogásolta, hogy az NGTT-nek nagy késéssel megküldött anyagokból nem rajzolódik ki teljesen egyértelműen a magyar álláspont, de jónak tartják, hogy felvetik a víz és a termőföld kérdését, mivel ezek stratégiai fontosságúak. Elmondta: úgy vélik, felül kell vizsgálni, hogy a világban állandó gazdasági növekedésre van-e szükség, mert ez a föld kirablásához vezet, és ezért a fenntartható fejlődés helyébe a fenntartható élet fogalmát kellene tenni. A civilek egyben javasolták azt is, hogy már a legkisebb kortól fektessenek nagyobb hangsúlyt a környezettudatos nevelésre. Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke, a munkavállalói oldal elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a kormány a magyar álláspont kialakításánál nem vette figyelembe a nagyobb érdekcsoportok véleményét. Kiemelte: a közös célok elérése mindaddig kudarcra van ítélve, míg a fejlett és fejlődő országok között ekkora törésvonal húzódik. Szerinte a világot mozgató tőke nem teszi lehetővé a fenntarthatatlan termelés megszüntetését, amíg az profitot termel. Török Ádám közgazdász, az MTA tagja a tudományos oldal képviseletében azt hangsúlyozta, hogy amíg nincs igazi globális kormányzás, addig ez az ügy sem fog előrehaladni. Hozzátette, hogy a magyar álláspont fontos, ugyanakkor általában csak a 200 állam egyharmada veszi komolyan ha valamit tenni kell. Hangsúlyozta azt is, hogy a hosszabb távú célokat össze kell hangolni a rövid távú foglalkoztatási célokkal. Vadász György, Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető társelnöke a munkaadói oldal elnöke elmondta: érdekeltek abban, hogy a gazdasági fejlődés fenntartható legyen. Kiemelte, hogy a zöld gazdaság, a foglalkoztatás, és gazdasági növekedés között kell összhangot találni, bár az elmúlt 20 évben nem tekintették ezt fontosnak. Ennek ellenére támogatni kell a fenntartható és versenyképes, ipar, kereskedelem, és szolgáltatói szektor kiépítését. Az egyházi oldal elnöke, Beran Ferenc pápai káplán elmondta: az egyházak fontosnak tartják a fenntartható fejlődést, de különbséget kell tenni az anyagi fejlődés, és a lelki fejlődés között. Hozzáfűzte: az ajándékba kapott természeti kincseket nem szabad elpazarolni, de sajnos a profitmaximalizálás ebbe az irányba hat. Az NGTT ülésén második napirendi pontként Kis Norbert, az Emberi Erőforrások Minisztérium (EMMI) helyettes államtitkára a felsőoktatás stratégiai kérdéseiről tartott tájékoztatót. Elmondta: jelenleg egyeztetik azt az ágazati dokumentumot, amely a magyar felsőoktatás fejlesztési irányairól szól, ezzel párhuzamosan pedig zajlik a négyéves fejesztési tervek elkészítése a felsőoktatási intézményekben. Ezek szintéziséből alkotják meg a felsőoktatási intézmények középtávú stratégiáját, amely szeptemberben kerülhet a kormány elé, és amely megjelöli hogy hol szükséges átalakítani a felsőoktatást. Kis Norbert kifejtette, hogy a felsőoktatás átalakítását fiskális, társadalmi és versenyképességi kényszerek indokolják. Ezért többek között meg kell újítani a stratégiai tervezési rendszert, emellett gazdaság-cenrikus tervezésre, minőségvédelemre és minőségfejlesztésre, valamint nemzetköziesítésre van szükség.