Az elmúlt években szinte megállás nélkül emelkedő aranyár, valamint a három év alatt háromszorosára ugró kőolajár a befektetők figyelmét is felkeltette a nyersanyag befektetések iránt.

"Nem véletlenül, hiszen akkor, amikor a részvény- és kötvénypiacokon a növekedési és államadósság problémák hatására jelentős mértékű ingadozások és kockázatok tapasztalhatók, jó alternatívát kínálnak a nyersanyag befektetések, és fontos részét képezik a kiegyensúlyozott befektetési portfóliónak" - mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.

A növekedési és államadósság problémák miatt a részvény- és kötvénypiacokon jelentős árfolyam-ingadozásokkal és tartósan magas kockázattal kell számolni, miközben a nyersanyag árak - főként az arany és az olaj esetében - jól láthatóan kiugró árfolyamszinteket értek el. Ezeknek a piaci folyamatoknak a hatásaként a befektetők figyelme is fokozódott a nyersanyag befektetések iránt. "Habár a nyersanyagokat a részvényekhez hasonlóan a magas kockázatú befektetések közé soroljuk, kiválóan alkalmasak a befektetői kockázatok megosztására, és fontos összetevői a kiegyensúlyozott befektetési portfóliónak" - javasolja a befektetési szakember.

"Ennek egyik oka, hogy bár a nyersanyag befektetések a részvényekhez hasonló mértékű emelkedést illetve esést tudnak produkálni, a változás iránya nem feltétlenül megegyező. Az elmúlt 30-40 év piaci mozgásait tanulmányozva elmondható, hogy a részvények és nyersanyagok igen ritkán szenvednek el veszteséget egyazon évben: vagy együtt emelkednek, vagy ellentétes irányú mozgás jellemzi őket. Ezért kiválóan alkalmasak a részvények árfolyamkockázatának ellensúlyozására" - magyarázta Horváth. "Emellett fontos jellemző az is, hogy a nyersanyagok emelkedő infláció esetén is jól teljesítenek, szemben a részvényekkel vagy a kötvényekkel" - tette hozzá a szakember.

nyersanyag mint befektetés
Habár a nyersanyag befektetéseknek számos formája van, ezek közül nem mindegyik elérhető vagy kifizetődő a kisbefektetők számára. A fizikai nyersanyagok esetében könnyen belátható, hogy komoly szállítási és raktározási költségekkel kell számolni - gondoljunk csak néhány hordó olajra, vagy akár pár tonna búzára. Ezzel szemben a nyersanyag kitermeléssel és kereskedelemmel foglalkozó cégek részvényei könnyen hozzáférhetők, ugyanakkor a részvények árfolyamának változása nem kizárólag az adott nyersanyagtól függ - jellemzően le is fedezik ezt a kockázatot -, hanem a cégnek a működési, pénzügyi eredményességétől is. A határidős piacok és árutőzsde pedig - a nagy kontraktus méretek miatt - gyakorlatilag csak a vállalati és intézményi befektetők számára érhető el. Azoknak a kisbefektetőknek tehát, akik nyersanyag befektetésben gondolkodnak, leginkább a különböző nyersanyag indexekre épülő befektetések ajánlottak. Így gyakorlatilag a világ bármely piacán bármely nyersanyaghoz eljuthatunk, akár tőkevédett formában is.

nyersanyagpiacok
A nyersanyag befektetéseknél azzal is számolni kell, hogy az egyes nyersanyagpiacok egymástól meglehetősen eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek. Az energiahordozók és az ipari fémek esetében rövid távon a gazdasági növekedés változása határozza meg a nyersanyagkereslet alakulását és ezzel együtt az árakat. Hosszú távon azonban a fejlődő országok - elsősorban Kína - tartósan magas nyersanyagigénye, a készletek szűkössége, valamint a válság miatt elmaradó kitermelő beruházások a nyersanyagárak emelkedését vetítik előre.

A mezőgazdasági áruk (búza, kukorica, szója, stb.) és a haszonállatok szempontjából leginkább a folyamatosan emelkedő népességszám miatti növekvő igény a meghatározó, miközben az időjárás szezonális hatásai rövid távon jelentős árfolyam-ingadozást okozhatnak.

A nemesfémek piacán, speciális helyzete miatt, leginkább az arany érdekes, hiszen árát kevésbé a felhasználása miatti kereslet befolyásolja, sokkal inkább a bizonytalanság és ezzel együtt a kockázatkerülés fokozódása, az alacsony, esetenként negatív reálkamatlábak (USD, EUR), valamint a jegybankok tartalék jellegű kereslete mozgatja.