A török ingatlanpiacot idén egy új törvény tartja lázban. Az eddigi szabályozás a reciprocitás elvén alapult, azaz egy külföldi akkor vehetett ingatlant, ha az anyaországa szintén engedélyezte, hogy ott törökök ingatlant vásároljanak.

Azonban az új törvényi szabályozásoknak köszönhetően ez most megváltozik és a külföldi befektetők előtt is megnyílhat a közel kelet egyik feltörekvő piaca - véli Lokietek Eszter az OTP Alapkezelő részvényelemzője.

A török parlament előtt most három olyan törvény is megtárgyalásra vár, amely az ingatlanpiaci deregulációt szorgalmazza, közülük az egyik épp a kölcsönösségre alapuló törvény módosítására törekszik. Az új tervezet 89-re bővíti az engedélyezett országok listáját, többek között olyan orosz, kuvaiti, katari és szaúdi magánbefektetők előtt nyitva meg a kaput, akik eddig nem, vagy csak igen nagy nehézségek árán juthattak ingatlanhoz. Több ingatlancég - főleg a déli régióban és a tengerparti városokban - ehhez gyorsan alkalmazkodva, már arab nyelvű weboldallal és reklámokkal várja az új ügyfeleket.

A másik két törvény is jól mutatja, hogy a kormány az urbanizációs folyamatok elősegítésére törekszik. Az egyik, az eddig erdőként klasszifikált, ún. 2B-s földek eladását és beépítését teszi lehetővé, az első fázisban mintegy 316 ezer hektárral növelve a beépítésre alkalmas földterületeket. A másik pedig a társasházi törvény módosításával próbálja megkönnyíteni, hogy a gyakorlatilag lakhatatlan lakóházakat végre lebontsanak vagy átépítsenek. Az utóbbi javaslat a kormány számára politikailag is kulcsfontosságú lehet, hiszen egy erősebb földrengés tragikus következményei minden bizonnyal a kormány népszerűségén is csorbát ejtenének.

A pozitív fejlemények ellenére nem állíthatjuk, hogy érdemes most azonnal minden pénzünket török ingatlanfejlesztő cégekbe fektetni, mivel az elmúlt évek beruházási hullámának és a romló fogyasztói hangulatnak köszönhetően a lakáspiac túlkapacitásokkal küzd, és rövidtávon lassulás elé néz. Ugyanakkor hosszútávon az új törvények által is támogatott urbanizációs folyamatok, a továbbra is alacsony jelzáloghitel penetráció és a török lakosság sokat emlegetett kedvező demográfiai szerkezete biztosítják, hogy ez a szektor a következő évtizedekben stabil növekedés elé nézzen.